Teendők a kézirat után – hogyan adózhatsz a legegyszerűbben kezdő íróként?

Legyen szó akár magánkiadásról, akár egy, már létező kiadóról, aki rábólintott a műre, el kell döntenünk, hogy a tevékenységet milyen formában szeretnénk végezni: magánszemélyként, egyéni vállalkozóként, vagy cégként. Az írói tevékenység után ugyanis, mivel bevételhez jutunk általa, adózni kell.

Melyiket válasszam?

A legegyszerűbb adózási forma, ha adószámos magánszemélyként választjuk az írást. Ehhez első körben, ha még nem rendelkezünk vele, adószámot kell igényelni a NAV-nál. Ezt lehet az ügyfélszolgálaton vagy a nyomtatványkitöltő programon keresztül a ’T101 jelű nyomtatványon. (Ennek az első két számjegye mindig az adott évet jelöli, tehát aki keresi, 2023-ban 23T101, jövőre 24T101 lesz, és így tovább.) A saját adatainkon kívül jelölni kell, hogy rendelkezünk-e munkaviszonnyal, illetve, hogy alanyi adómentes vagy áfás tevékenységként szeretnénk-e végezni. Magánszemélyként egyszerűbb az alanyi adómentes kategória, amivel sok plusz adminisztratív munkától menekülünk meg. (Áfásként szigorúan nyilván kell tartani mind a bevételt, mind a költségeket, és havi, negyedéves vagy éves szinten bevallást kell benyújtani róla az adóhatóságnak – ehhez a legtöbb esetben már mindenképpen könyvelő kell.)

Mi jön ezután?

Ha megkaptuk az adószámot (amiről a NAV levélben vagy az ügyfélkapun keresztül értesít), meg lehet kötni a szerződést a kiadóval. Mivel önálló tevékenységről van szó (hasonlóan mondjuk egy ingatlan-bérbeadáshoz), nyilatkoznunk kell az adóelőlegről. Ez lehet a 10%-os költséghányad, ahol a jutalékunk 10%-át elismert költségként levonják, és a maradék 90% után fizetjük meg az adót, de lehet kérni a tételes költségelszámolást is, ahol számlákkal igazoltan vonhatjuk le a költségeket. (Természetesen kizárólag a tevékenységhez köthető költségek fogadhatók el.) A jutalék után a személyi jövedelemadót általában a kiadó vonja le és fizeti meg, a szerző pedig már az adóval csökkentett értéket kapja meg a bankszámlájára. Az egész éves jutalékról és a levont adóról év elején egy ugyanolyan igazolást kapunk az adóbevallásunkhoz, mint amilyet a munkahelyünkön adnak az évi keresetről.

Számlázás, de hogyan?

A kiadó a jutalékot az általunk kiállított számla ellenében fizeti ki. A számlázáshoz első körben regisztrálnunk kell az online számla rendszerben, ahol a felhasználónév mellé jelszót kell megadnunk, illetve egy kulcsot generál a rendszer, amire később szükségünk lesz majd. Eldönthetjük, hogy számlatömböt vásárolunk és azt írjuk-e meg kézzel, vagy számlázó programot használunk. Utóbbinál a program kéri az előbb említett jelszót és a kulcsokat. Nagyon fontos, hogy mindkét esetben a kiállított számla adatait 4 napon belül rögzítenünk kell az online rendszerben! Emiatt a programmal megírt számla annyival jobb, hogy ott rögtön beküldhetjük az adatokat, és nem kell külön belépni, és kézzel felvinni mindent. Ma már egyébként nagyon jó, ingyenesen használható programok léteznek, ami egy ilyen tevékenységet tökéletesen ki tud szolgálni.

És ha valaki tőlem szeretne könyvet venni?

Nem probléma! A vásárló részére ugyanúgy állíthatunk ki számlát, mint a kiadó felé. Itt annyi a különbség, hogy az éves igazoláson feltüntetett értékhez hozzá kell adnunk a vásárlótól kapott összeget, és ami így kijön, azt kell beírni az adóbevallásba. Ez után a bevétel után azonban senki nem vonja le az adót, így azt nekünk kell megfizetni!

Nagyobb terveim vannak, és inkább vállalkozó lennék

Az is megoldható, ahhoz azonban mindenképpen könyvelő segítségét kell kérni. A korábban annyira népszerű KATA megszűnésével most egy kissé bonyolultabbá vált a helyzet, az átalányadózás csak egy bizonyos mértékig engedi az adómentességet, vállalkozóként ráadásul már több bevallást is be kell küldeni, és komolyabb, szigorúbb nyilvántartásokra van szükség.

Varga György

író, könyvelő