Ella Steel - Crosby testvérek sorozat csomag (nyomtatott)

Fülszöveg:

    Dermeztő fogság

Jól vigyázz, mit kívánsz, mert sosem tudhatod, a sors milyen úton teljesíti az óhajod.

Na, igen… Nekem erre senki sem hívta fel a figyelmemet.

Kayden Crosby megismerésével megkaptam azt, ami eddig hiányzott az életemből, de nekem persze kombinálnom kellett. Levegőzni akartam. Sétálni. Aztán persze eltévedtem, a többi pedig már jött magától. Kalandra vágytam, hát most megkaptam.

Wildflower hegyei közt sérülten bolyongva megismertem a természet valódi arcát és rájöttem, mennyit bír ki a testem, amikor az elmém is ellene száll játékba…

Létezik kiút a dermesztő fogságból, vagy örökre ott ragadok?

Mi, jelentéktelen kis lények, semmik vagyunk a természet erejéhez képest.

    Hullámok foglyai

Az életem minden területén határozott és céltudatos vagyok. Tudom, mit akarok elérni az életben, és mindent meg is teszek ennek érdekében.

Imádom a kalandot. Meghódítani az ismeretlent, feszegetni a határaimat, elérni oda, ahol még senki sem járt.

Úgy éreztem, teljes a világom… aztán megismertem őt, Zoey Westet. Már a találkozásunk estéjén felforgatta az életemet. Akartam őt. Vágytam rá. De ő másképp vélekedett. A dermesztő fogságban átélt borzalmakra hivatkozva azt állította, időre van szüksége. A sorsról hadovált. Az pedig mindkettőnknek beintett. És most itt vagyunk, együtt egy lakatlan szigeten.

A test és az elme ismét egymásnak feszül.

Képesek vagyunk túllépni mindazon, amit eddig szemellenzőként használtunk?

A sors biztosított nekünk egy újabb esélyt. Képesek vagyunk megragadni, vagy hagyjuk elúszni a lehetőséget?

Az engem fürkésző, szikrázóan kék pillantása olyan lágyan siklott végig a testemen, mint a tenger lágy hullámai, amik finoman simogatják a belemerülő testet.

    Lángoló valóság

A felhőtlen fiatalságom hamuvá lett azon a tragikus éjszakán.
Azon az éjjelen, amikor megtanultam, milyen súlyos következményekkel járhatnak egyes döntéseink.
Szigorú szabályokat hoztam, hogy a múlt ne ismétlődhessen meg, miközben számtalan fronton kellett helytállnom.
Az általam felállított rendszer húsz hosszú évig hibátlanul működött.
Egészen addig, míg egy esős délutánon megpillantottam őt a birtokon.
Alyssia Walsh. A nő, akit nem lehetett eltántorítani a céljától.
A nő, aki miatt az évtizedekig fenntartott szabály érvényét veszítette.
Annyi idő elteltével végre hittem a boldog jövő ígéretében… ám a múlt felcsapó lángjai mindkettőnkre veszélyt jelentettek.
A kérdés csupán annyi: elég erős-e a kapcsolatunk ahhoz, hogy legyőzzük azt, vagy a kettőnk között lobogó szenvedély nem bizonyul megfelelő ellentűznek?

„Mason érintése új életet lehelt belém. Testünk egybefonódása felélesztette bennem a hosszú éveken át szunnyadó tüzet, ami most ezer fokon égett.”