Fülszöveg:
„Ez az ember bolond. Meglehetősen szép férfi, de hibbant.”
1703-1705.
Újlaky Emese nyolc év boldogtalan házasság után megözvegyült. Szabadabban élhet, mint valaha: kitanulja a birtok ügyeinek intézését, olvas és lovagol. Ez a meglelt nyugalom meginogni látszik, amikor legfiatalabb húga, Ilona, azzal a szörnyű hírrel keresi fel, hogy a múltjából egy férfi korábbi ígéretei miatt zsarolni kezdte.
Emese úgy dönt, hogy a tettek mezejére lép és nem hagyja, hogy a testvére becsületén csorba essen. A sors azonban úgy hozza, hogy a zsaroló helyett annak barátjával, a korhely Gyarmaty Ádámmal kénytelen egyezségre jutni.
Ám titkos találkáik nem maradhatnak örökké rejtve. Hamarosan szájára veszi az özvegyet a város, akinek a legnagyobb rémálma válik valóra: vagy feleségül megy Gyarmaty Ádámhoz, vagy az apja kitagadja. A férfi nem akar megnősülni, a nő nem akar a neje lenni, de nem sok választási lehetőséget kínálnak nekik a társadalmi normák.
Kezdetét veszi közös útjuk, mely félreértéseken, szócsatákon, titkokon át vezet a hőn áhított boldogság felé. Emese lassan rájön arra, hogy a férje nem az, akinek hiszi, és akinek mutatja magát. Ádám is ráeszmél, hogy az, akire a szíve mélyén mindig is vágyott, csak egy karnyújtásnyira van tőle. Mindeközben zajlik a Rákóczi-szabadságharc: egymásnak feszül a kuruc és a labanc. Ilyen időkben nem tudni, hogy ki a barát és ki az ellenség.
Emese szerelme egy szenvedélyes szerelem krónikája a történelem egy izgalmas korszakából, és egyúttal kezdete egy hosszú családfának, mely a XX. századig ér.